66. színházi évad
Minden egyes felhasználó teljes körű felelősséget vállal a hozzászólás tartalmáért a Szlovák állam törvényei szerint. A www.jokai.sk honlap üzemeltője nem vállal felelősséget a hozzászólások tartalmáért, ugyanis ezen oldalak a látogatók véleményét és publikációit tartalmazzák, és nem a honlap üzemeltetőjét. Az üzemeltető fenntartja a jogot a publikációk cenzúrázására és törlésére.
Adja meg a nevét  
2008-05-28 19:51:48  |  yorrick Köszönöm, Gyuri. :)  2008-05-28 19:45:13  |  mgyuri még hozzá tenném a Gazdag szegényeket és a Vérnászt,ezeket kifelejtettem.  2008-05-28 19:37:01  |  mgyuri mgyuri voltam az elöbb...  2008-05-28 19:08:58  |  anonymus ha az osztályommal járunk akkor nem jön el a fél osztály mert nem érdekli őket,akik meg ott vannak azok se mindig figyelnek oda.de azért a nagy részük oda figyel és tudja hogy miröl van szó.az ami
eddig nagyon tetszett nekik és persze nekem is az a Chicago.aztán a Szabin nők elrablása és A bor.én általában olyan emberekkel szoktam elmenni ezekre az elöadásokra akiröl tudom hogy oda is fog figyelni.ugy látszik az én korosztályomat a zenés darabok jobban érdeklik,mert a többire esetleg nem figyelnek oda .rám eddig a legnagyobb hatással az Anyám azt mondta, hogy ne és a Forgószinpad volt.persze a Csárdákirálynö is szép volt, igy is jo volt ezzel a befejezéssel.én elgondolkodtam rajta.nekem minden elöadás tetszett,persze izlásek és pofonok...remélem tudtam segitteni,majd ha megtudok valamit akkor irok  
2008-05-28 17:10:54  |  yorrick Kedves Gyuri, köszönjük, érdeklődésedet és hozzászólásodat egyaránt. S ha már itt vagy, hadd kérdezzek tőled - illetve rajtad keresztül fiatal nézőinktől valamit. A te korosztályod milyen előadásokat szeretne látni, mi az a téma, ami szerinted érdekes lenne számotokra, illetve az elmúlt 3 év előadásai közül, melyek voltak az igazán kedvesek számodra?   2008-05-28 14:52:04  |  yorrick Biztos vagy benne, hogy a mai fiatalok színházba-szoktatásához elég a "röhögni, akarok, vaze" igény kielégítése? Szerintem ennél bonyolultabb a generáció-váltás következménye.
Egyébként az hogy Rejtőt olvasnak egyáltalán nem baj, hiszen egyrészt olvasnak - fanfár és görögtűz! - másrészt Rejtő a maga nemében klasszikus.
 
2008-05-28 14:11:52  |  mgyuri már egy ideje figyelem itt a dolgokat...nekem személy szerint tetszenek elöadások a szinházban.3 éve megnézek minden darabot és örültem amikor létrehozták a studio bérletet is.nem is bántam meg hogy megvásároltam.szerintem nagyon értékes alkotások születtek és még remélem fognak is.ez vonatkozik a nagyszinpadra is.nem kéne már ennyire kritizálni a szinházat,persze a kritikábol mindig lehet tanulni,de kultúrált szinten...egyébként 15 éves vagyok és már néhány osztálytáramat elhoztam az elöadásokra és mindig megköszönték...  2008-05-28 13:31:19  |  valaki Folyt.köv.   2008-05-28 13:25:35  |  valaki Hogyan lehet a fiatalokaz behozni? Nos, nem könnyen. Szülők, család támogatásával, az iskola magyartanárának segítségével, és olyan műsortervvel, tetszik vagy nem tetszik, amely kicsit mézesmadzag. Nem nagyon, de kicsit az. Sajnos, sokkal többel olvasnak Rejtőt, mint Shakespearet, ezt tudomásul kell venni, de azt hiszem, régen is ez ugyanúgy volt. Vannak dráma és verskedvelők, számuk nagyjából állandó, de nincsenek annyian, hogy ebből egy színházan életben lehetne tartani. Vannak egészen sarkallatos vélemények is, miszerint: ha én a színházba megyek, akkor én ott röhögni akarok vaze, nekem ott ugráljanak és táncoljanak. Forrófejű színházcsinálók ilyenkor mondják azt, hogy akkor maradj otthon, nem kellesz nekünk. Nos, ez egy végzetes hiba. Nekünk kell részben elébe menni az ilyen embernek is, és lassan adagolni neki a színház és a művészet élményét. Mindenkinek megvan a maga szintje és érdeklődési köre. De mi vagyunk az intelligensebbek, legalábbis remélem, és mi megyünk elébe az ilyen embernek, mert ha azt várjuk, hogy ő jöjjön felénk, akkor elég sokat kell várnunk.   2008-05-28 13:16:53  |  valaki Nos, a 21. század színházának valószínűleg nehezebb a dolga, mint korábbi "kollégáinak". A telekommunikáció rohamos fejlődése elkényelmesítette az embereket. Otthon, fotelben ülve, vagy fekve, el-elbólintva nézni egy filmet, plána dolby minőségű hanggal, házimozi rendszeren sokkal kényelmesebb és ráadásul ingyen van. Ugyanakkor nem kell jegyért nyomakodni és nem kell szép ruhát ölteni és már bocsánat, de ha valami lég-fuvallat érkezne a kijárati oldalon, akkor otthni körülmények között azt is nyugodtan útjára lehet engedni. Minden körülmény tehát az mellett szól, hogy az is bolond, aki mindezek mellett színházba megy. Szerencsére van azonban a társadalomnak egy megszállott rétege, amely foggal-körömmel ragaszkodik a színház légköréhez, élményéhez, hogy ne mondjam, fílingjéhez, még ha alkalmasint a kijárati oldal erősebb összeszorítása is az élmény velejárója. Ebben a nehéz időben, amikor ezer meg ezer kísértés csalogatja elfele a színháztól a nézőt, a színházat csinálóknak bizony alaposan meg kell gondolniuk, hogy mit tesznek és mit nem tesznek, hogy ezt a kis magot megtartsák, és hogy velük-általuk a következő generáció is színháztisztelő legyen.