Ez a weboldal sütiket (cookies) használ. A böngésző beállítasainál ezt kikapcsolhatja. Pri používaní tejto stránky dochádza k spracovaniu cookies. Spracovaniu zabránite zmenou nastavenia v internetovom prehliadači. Megértettem / Rozumiem
Ajándékozza a színháznak adója 2 %-át! Az 595/2003 számú adótörvény lehetőséget ad arra, hogy Önök is élhessenek azzal a jogukkal, hogy éves befizetett adójuk 2%-ával a Jókai Alapítványon keresztül a Komáromi Jókai Színház fennmaradását és működését támogassák.
Ajándékozza a színháznak adója 2 %-át! Az 595/2003 számú adótörvény lehetőséget ad arra, hogy Önök is élhessenek azzal a jogukkal, hogy éves befizetett adójuk 2%-ával a Jókai Alapítványon keresztül a Komáromi Jókai Színház fennmaradását és működését támogassák.
Befejező szakaszához érkezett a Caligula helytartója alkotócsapata. Pénteken bemutatóra készül a Komáromi Jókai Színház.
2012. március 16-án mutatja be a Komáromi Jókai Színház Székely János Caligula helytartója című drámáját. Az előadást Béres Attila, az Budapesti Operettszínház rendezője, a Miskolci Nemzeti Színház főrendezője állította színpadra Horesnyi Balázs díszlettervező által álmodott díszletbe. A jelmezek Pilinyi Márta jelmeztervező tervei alapján készültek, az előadás dramaturgja Ari-nagy Barbara.
A szíriai helytartó szerepében Tóth Tibor, friss Jászai Mari-díjas színész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója látható. Ellenfele Barakiás, főpap alakítója Papp Zoltán Jászai Mari-díjas m. v. Budapestről.
További szerepekben: Mokos Attila (Decius), Fabó Tibor Jászai Mari-díjas (Agrippa), Olasz István (Júdás), Szabó Viktor e. h. (Lucius), Tóth Károly e. h. (Probus), valamint Majorfalvi Bálint, Bernáth Tamás.
"Székely drámája annak az embernek a harcáról szól, aki mer gondolkodni. - vallotta Béres Attila. – Ez a történet itt Komáromban hatványozottan igazabb történet, mint ha Magyarországon tűzi műsorára valamelyik színház. Mert Székely műve határon túl sokkal összetettebben, érzékenyebben, sokkal húsba vágóbban beszél a hatalom kiszolgálójának a helyzetéről, a hatalom és a humánum viszonyáról..."
Az elődás helyszíne nem egy korabeli (i.sz 39-44) palota, vagy tárgyalóterem – hanem egy katonai bázis. "Azért szeretem ezt a katonai világot az előadásban, mert ez van legközelebb ahhoz a rendhez, diktatúraszerűséghez, amit ez a világ képvisel. Egy katonaember egyszer eljut arra a szintre, hogy meghall dolgokat, utána eljut oda, hogy meghallotta, elgondolja, és ha átgondolta, tenni is akar valamit… És ez a gyötrődés eljuttatja oda, ahová reményeink szerint az előadás végére eljut..." – mesélte a rendező.