Ez a weboldal sütiket (cookies) használ. A böngésző beállítasainál ezt kikapcsolhatja. Pri používaní tejto stránky dochádza k spracovaniu cookies. Spracovaniu zabránite zmenou nastavenia v internetovom prehliadači. Megértettem / Rozumiem
Ajándékozza a színháznak adója 2 %-át! Az 595/2003 számú adótörvény lehetőséget ad arra, hogy Önök is élhessenek azzal a jogukkal, hogy éves befizetett adójuk 2%-ával a Jókai Alapítványon keresztül a Komáromi Jókai Színház fennmaradását és működését támogassák.
Ajándékozza a színháznak adója 2 %-át! Az 595/2003 számú adótörvény lehetőséget ad arra, hogy Önök is élhessenek azzal a jogukkal, hogy éves befizetett adójuk 2%-ával a Jókai Alapítványon keresztül a Komáromi Jókai Színház fennmaradását és működését támogassák.
Megkezdődtek Kálmán Imre – Gábor Andor – Kellér Dezső a Csárdáskirálynő című nagyoperettjének próbái. Miközben Incze G. Katalin m.v. zenei vezető a dalokat gyakorolja a szereplőkkel és a kórussal, Keresztes Attila m.v. rendező és Bodó A. Ottó m.v. dramaturg már a jeleneteket állítják be a színpadon, Bianca Imelda Jeremias m.v. jelmeztervező pedig a varrodában serénykedik a káprázatos kosztümök körül.
A Csárdáskirálynő talán a legismertebb operett. A statisztikák szerint nincs egyetlen olyan perc sem, hogy valahol a világon fel ne csendülne valamely dallama. Az ünnepelt orfeumcsillag Vereczki Szilvia és Edwin Lippert-Weilersheim herceg reménytelennek látszó szerelme köré fonódó történet akár banálisnak is mondható. A nosztalgikus operettben a szerelem legyőzi a gőgös szülők ellenkezését, sőt, az akadékoskodó Bóni gróf is megtalálja a párját Stázi grófnő, Edwin korábbi, szülei által rákényszerített menyasszonya személyében. Leo Stein és Jenbach Béla librettója még 1914 tavaszán íródott, ám a háború kitörése miatt hallgatásba süllyedt Kálmán Imre csak egy évvel később állt neki a zene megkomponálásának. A budapesti operett minden találmányát, trükkjét felhasználva igazi orfeumi egyveleget komponált a pikáns párizsi sanzonból, az édes bécsi valcerből és a stilizált pesti cigányzenéből. A művet 1915-ben mutatták be Bécsben, majd 1916 novemberében (Ferenc József halálának havában) került magyar színpadra. A Csárdáskirálynő hamarosan világsikert aratott, Svédországtól az Egyesült Államokig mindenütt játszották. Az egyik korabeli bécsi kritikus azt írta: „Az egész világ két dologtól visszhangos: az ágyúdörgéstől és a Csárdáskirálynő sikerétől.”
A Csárdáskirálynő színrevitelében a rendkívüli látvány, az élő nagyzenekari muzsika, a kiváló énekhangok és a színészi alakítások kiemelkedő színházi estet ígérnek minden közönségréteg számára.
A komáromi közönség két vendégművészt láthat-hallhat Szilvia és Edwin szerepében. Vereczki Szilviát Kiss Diána Magdolna m.v. alakítja, Edwinként Ozsgyányi Mihály m.v. szerepel a hatalmas produkcióban.
Bóni grófot Fabó Tibor Jászai-díjas játssza és énekli, Stázi Holocsy Katalin lesz.
Cecíliaként Szvrcsek Anita áll a közönség elé.
Kerekes Ferkó szerepét Mokos Attilára osztotta a rendező. Miska főpincért Dráfi Mátyás alakítja. Leopold Mária herceg szerepét Olasz István, Ferdinánd főherceg szerepét Pőthe István, Rohnsdorf tábornok szerepét pedig Németh István kapta.
Fellépnek továbbá Holocsy Krisztina, Germán Zille, Balaskó Edit, Manases István, Tyukodi Szabolcs, Hajdú László, Bernáth Tamás, Čenky Nikolett, Balázs Lilla és még sokan mások.
A Csárdáskirálynő című nagyoperett premierje május 16-án este hét órakor lesz a Komáromi Jókai Színházban.
Értesítjük kedves nézőinket, hogy a május tizenhetedikei és a május tizennyolcadikai illetve a május harmincadikai előadásokra minden jegy elkelt. Jegyek korlátozott számban a május huszonharmadikai és a május harmincegyedikei előadásokra még kaphatók. A Csárdáskirálynő szeptemberi előadásai: szeptember 19. péntek 19.00 óra és szeptember 20. szombat 19.00 óra. Ezekre az előadásokra előrendelést már felveszünk. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel kérjük, hogy a belépőjegyek pontos állásáról érdeklődjenek a szervezési osztály 790-81-50 telefonszámán.