Miss Cook – Fehér Anna
2010.09.22. Öt estén át a Budapesti József Attila Színház társulata szórakoztatja a Komáromi Jókai Színház közönségét. Ray Cooney – John Chapman: Kölcsönlakás című bohózata a 2010/2011-es évadra szóló felnőtt bérlet nyitóelőadása, melyet szeptember 24-én, pénteken 19.00 órakor (Premier bérlet), 25-én szombaton 19.00 órakor (Jókai bérlet), október 2-án, szombaton (Csokonai bérlet), október 3-án, vasárnap 15.00 órakor (Lehár bérlet) és 19.00 órakor (Madách bérlet) tekinthtenek meg nézőink. Az előadást Méhes László (Primadonnák, A régi nyár) rendezte. A produkció egyik szereplőjével beszélgettünk.

Miss Cook – Fehér Anna


– Ha jól tudom, akkor egy városból jön, ami Amerikában van, és arról híres, hogy ég alatta a talaj...
– Valóban. A napokban volt Szálinger Balázs: A tiszta méz című drámai költeményének bemutatója Horváth Csaba rendezésében és koreografálásban, a József Attila Színház színpadán, ahol a nézők is helyet foglaltak egy közös játéktérben. Bevallom őszintén, egy picikét még ott van az agyam, hiszen három hétig minden nap ezen dolgoztunk, és még mintha be sem fejeződött volna, pedig szeptember tizenegyedikén volt a prermier.
– Horváth Csaba rendezőt, vagy a produkcióban közreműködő Forte Társulatot tekintve, gondolom, a mozgás az első számú tényezővé lépett elő.
– Úgy mondanám, hogy a mozgás egyenrangú tényező lett az előadásban a szavakkal. Remélem, a mozgás, a szó, a zene, az effektusok, a koreográfia, a csapatjáték csodálatos varázslatába vontuk a nézőt.
– Menekülnek a tűz elől az emberek, azután egy másik helyen találkoznak?
– Ezt a fajta konkrét pillanatot az előadás mozgásban megjeleníti, de távolról nézi. Centrália város valóban Amerikában van, és alatta izzik a szénbánya. Ez egy olyan történelmi és valóságos apropó, kapcsolódás, ami térben és időben elhelyez emberi, érzelmi, filozófiai, indulati gondolatsort arról, hogy milyen is ma embernek lenni a világban. Kik a mai hőseink? Mit szeretnénk ma az élettől? Hol a hitünk? Hol vannak a vágyaink, az álmaink? Mi történik velünk, ha egyszer csak ott maradunk a füstmarta élettérben egyedül, vagy együtt, és nem érezzük Isten jelentlétét. Maga az előadás mélyebb, szenvedélyesebb, líraibb, és talán kevésbé konkrét, mint maga az élet Amerikában, ebben az elpusztult városban. Reméljük, a Föld nem pusztul el annyira. Talán ehhez is tesz valamennyit ez az előadás.
– A szerepe bizonyára teljesen másmilyen, mint miss Cook a Kölcsönlakás című bohózatban.
– Hogyne! Teljesen másmilyen az eszközhasználat, a testem, a belső ritmusom, az összpontosításom. A tiszta méz nyelve egy teljesen másmilyen színházi nyelv. Nagyon örülök, hogy megtörtént velem, és a saját határaimat ugyanúgy feszegethettem. Ezt fontosnak gondolom, mint színész, mint nő, mint ember. Az élet hozzon másfajta feladatokat is! Izgalmas dolog valami idegent megérteni, megpróbálni megcsinálni. Nem volt kis feladat, nagyon megküzdöttem vele, hogy a testemet, amit ilyen módon ritkán használtam, egy ilyen színpadi formanyelvbe gyömöszöltem, és büszke vagyok rá, hogy megcsináltam.
– A Kölcsönlakás Miss Cookja írónő.
– Édes, bolondos írónő, aki tizennyolc kutyájával él, és csodálatos meséket varázsol ki magából. Különös viszonya van a férfiakhoz és a világhoz. Fura bogár. Mindenképpen ragaszkodik hozzá, hogy a kiadóban, ahol világhírű meséi megjelennek, a szex ne jelenjen meg. Becsöppen egy családi életbe, ahol megkavarodik az élet, barátokkal, idegenekkel. Amikor megjelenik a világhírű írónő, mindenki igyekszik bizonygatni, hogy ez mennyire nincs így, miközben pizsamás és hálóinges emberek jönnek-mennek, és mindenki elkezd valami mást csinálni, mint amit addig csinált, hogy sergítsen megoldani a konfliktust. Mindezt nagyon sok humorral, szinte az abszurditásig menő helyzetekkel, fergeteges megoldásokkal viszi végig a szerző.
– Az itteni nézők is bizonyára azonnal azonosítják majd Almával, a Szomszédok című teleregényben játszott figurájával.
– Tizenhárom évig alakítottam Almát. Azok az emberek, akikkel nem találkozhatom, nem ismernének engem, ha a tévében nem ment volna ez a nagyon szeretett és sikeres sorozat. Boldog vagyok, hogy az életem rész volt.
– Milyen érzésekkel készül a Komáromi Jókai Színházba?
– Néhány kollégám már játszott, rendezett ott. Nagyon kíváncsi vagyok a színházra. Szeretnék pár napra Komáromban maradni. Kíváncsi, nyitott és örömteli érzésekkel indulok majd Budapestről.