Valló Péter a Lumpokat próbálja
2010.08.30. Adott egy simlis, állítólagos honvédözvegy (Szederváry Kamilla), aki jobbkeze, az elcsapott zugügyvéd (Mosolygó Menyhért) segítségével igyekszik végigkoldulni az adakozásra hajlandó bús honfitársakat. Vele él romlatlan leánya (Irén), aki nagyon szerelmes egy fiúba (Kálmánba), s az is belé, de sajnos szegény, ezért el kell mennie. Feltűnik viszont egy urizálni akaró gazdag vidéki birkatenyésztő (Timót Pál), s beleszeret a lányba. A gátlástalan szélhámos házibarát (Zátonyi Bence) kapva kap a lehetőségen, s ő veszi el Irént, hogy nagy pénzért továbbadhassa az „aranygyapjas birkának”, miként tette ezt előző feleségével (Elzával). Az özvegy zsarolható. Nem csak nem özvegye a forradalom mártírjának, de ez idáig férjnél sem volt soha, viszont nem vetette meg a másik nemet politikai és katonai hovatartozástól függetlenül. De a lánya nem a lánya. Nagyjából ez Csiky Gergely Lumpok című négy felvonásos színművének alapkonfliktusa, amelynek a végén persze, minden jóra fordul. A proletárok 1880. január 23-i ősbemutatója előtt a budapesti Nemzeti Színház sztárjai mégis rettegtek valamiféle botránytól, hiszen az új darab szokatlanul keményen bírálta az élősködőket, az emberek hazafias érzelmeivel csúnyán visszaélő szélhámosokat, a hivatalokra pályázó ostobákat, a zsarolókat, a képmutatókat és áldozataikat, azaz a kor és a hon gazembereit és balekjeit. Ám szerencsére, a vígjáték óriási diadalt aratott, s a drámatörténet innen számítja a „társadalmi színművek" korszakát a magyar színpadon.Valló Péter m.v. Kossuth-díjas rendező a mai ügyeskedés felhangjait is szeretné megmutatni rendezésében. Nem véletlenül kerül az eredetileg A proletárok, később Ingyenélők című darab Lumpok címmel a komáromi közönség elé. Csiky Gergely vígjátéka igazi jutalomjátékra Szederváry Kamilla megszemélyesítőjének ad alkalmat, akit a Komáromi Jókai Színház előadásában Holocsy Krisztina alakít. Irén szerepében Tar Renátát láthatjuk. Zátonyi Bencét Mokos Attila játssza. Mosolygó Menyhért szerepében Fabó Tibor Jászai Mari-díjas áll a közönség elé. Timót Pál Olasz István, Darvas Károly pedig Majorfalvi Bálint lesz. Bankó Béniként Ollé Erik lép majd színre. Elza szerepét Holocsy Katalin alakítja. Tulipánt Németh István, Tulipánnét Varsányi Mari hozza. Borcsa szerepét Molnár Xénia kapta. Az előadás díszletét Valló Péter m.v., a jelmezeket Gadus Erika m,.v. tervezte. A rendező asszisztense: Mesinger Nóra.A Lumpok premierje 2010. október 22-én pénteken 19.00 órakor kezdődik.
A mai ügyeskedés felhangjai

Villáminterjú Valló Péterrel a Lumpok próbafolyamata előtt

– A Komáromi Jókai Színházban most Csiky Gergely Ingyenélők című négy felvonásos színművét próbálja. Miért lett a címe Lumpok?
– Szegény Csiky az 1800-as évek vége felé teljesen félreértelmezte, vagy félre hallotta, gondolta a proletárok szót. Ezt adta eredetileg műve címének, amely a társadalom felszínén élősködő, ott önmagát elég jól feltaláló, ügyeskedő, munkát nem végző társadalmi szeletke életéről szól. Később a szocializmus évtizedeiben a téma, hogy a régi Magyarországnak volt egy ilyen dőzsölő, semmittevő rétege, nagyon rokonszenves volt. A címe, hogy Proletárok elfogadhatatlan. Így találódott ki az Ingyenélők. Miközben most Harangozó Eszter dramaturggal dolgoztunk a darabon, hogy mai verziója legyen, felmerült az a cím is, hogy Lumpok, ami egy kicsit ütősebb, mint az Ingyenélők, ami már kezd kikopni az aktív szókészletből, meg az egész egy kicsit komplikáltabb, s nem annyira vígjátéki, mint mondjuk a Lumpok. Úgy érzem, hogy ennek az ügyeskedésnek a formája szinte mindegy is, a mögötte lévő emberi mentalitás a lényeg. A minap rendeztem erről egy nagyon hasonló színdarabot, Osztrovszkij Farkasok és bárányok című társadalmi szatíráját, ami most is nagy sikerrel megy Budapesten, a Radnóti Színházban.. Nem is tudom, hogy Csiky nem ismerhette-e Osztrovszkij művét, annyira sok rokon vonás van. Az Osztrovszkij-mű sikere felbátorított, hogy élő jelenségről van szó, és ha Pesten ennyire érdekli a nézőket, Komáromban is érdekelni fogja a nézőket.

– Úgy tudom, vetített díszletek lesznek.
– Nem akarom, hogy a nézők csalódjanak azon elvárásukban, hogy egy kosztümös régi magyar színdarabot látnak. Szerintem az emberek ezt nagyon szeretik. Megjegyzem, én magam is nagyon szeretem. Ugyanakkor ez a modern közlendő – hogy ez egy teljesen mai történet legyen, a mai ügyeskedésnek legyenek ezek a felhangjai – jobban érvényesül egy mobil, vetített világgal, ami megidézi a múltat, mégis modern a formája.

– Mi várja még az idei évadban?
– Egészen különleges színdarabok. A komáromi premier előtt befejezem a budapesti Nemzeti Színházban Térey János: Jeremiás avagy az isten hidege című művének a rendezését, amit az előző évad végén lényegében megtettem. Október másodikán lesz az ősbemutató. Saját színházamban, a Radnóti Színházban Iszaak Babel: Alkony című színdarabját fogom rendezni, ami egy apa-fiú konfliktusnak a története, a premier december tizenkilencedikén lesz. És megint van egy meghívásom Veszprémbe, hogy rendezzem meg a Figaro házasságát. Ott kezdtem a pályámat, ismerem a veszprémi közönséget. Mélyen ragaszkodom Veszprémhez. Az idén nyáron a Balatonról elvittem oda a két kislányomat, és megmutattam nekik a várost. Kapcsolódó linkek Bővebben az előadásról