A Komáromi Jókai Színház a 2007/2008-as színházi évadban ünnepli fennállásának 55. évfordulóját. Ebből az ünnepi alkalomból a színház művészeti vezetése megpróbál olyan repertoárt összeállítani, melyben a magyar drámairodalom gyöngyszemei éppúgy, ahogy a világirodalmi klasszikusok is szereplenek. Az évad egyik ünnepi bemutatójaként Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című színművét szeretnénk színpadra állítani.
Az Egy lócsiszár virágvasárnapja Kleist Kolhaas Mihály című kisregénye alapján született, mely az egyén és a hatalom konfliktusának, az emberi tisztesség kiszolgáltatottságának példázata. Kolhaas története az "eszelős" jogérzet drámája.
Az, ami e mintaszerűen törvénytisztelő és krisztusian jámbor lókereskedő már-már idillikus hétköznapjait feldúlja, voltaképpen egy apró, jogsértő affér. Kolhaas Mihály lókereskedő üzleti útjáról hazaérkezik családjához. Szolgája, Herse majd később követi. Házában leli Nagelschmidtet, legjobb barátját, aki üldözői elől menekült ide. A két férfi összevitatkozik, mert a barát a nemrég megvert Münzer Tamás tanainak és a népi mozgalomnak szenvedélyes híve és ezért üldözik, Kolhaas pedig Luther híveként türelemre, keresztényi alázatra, szeretetre inti barátját. A viszontlátás családi örömének és a baráti összeszólalkozásnak a tronkai vámos megjelenése vet véget, aki 50 garast követel a tronkai báró nevében, különben Kolhaas lovát nem hajlandó átengedni birtokán. A lókereskedő ugyan jogtalannak tartja a követelést, de hajlandó kifizetni a vámot, csak hogy lovai végre hazaérkezhessenek. De csak Herse szolga érkezik meg, ő is félig agyonverve. Kolhaas a törvénytisztelő törvényes orvoslást keres panaszára, s így kerül végül szembe a törvénnyel. Egy folyamodványt akar eljuttatni a választófejedelemnek, amelyben összefoglalja panaszát. Nem elsősorban két lováért küzd, hanem a jogtiprás ellen, amely büntetlenül hagyja az önkényeskedőt, s a törvényes rend helyreállítását akarja kikényszeríteni. A folyamodványt felesége, Lisbeth viszi Berlinbe, de amikor át akarja nyújtani a fejedelemnek, annak egyik testőre halálra sebzi. Betelik a pohár, Kolhaas a pör folytatása helyett vérbosszút fogad, hogy törvény híján maga vegyen elégtételt Vencelen. A feudális önkényurak rettegett ellenfele lesz, váraikat feldúlja, szörnyű bosszút esküszik. Már-már úgy tűnik, semmi sem tartóztathatja fel, amikor a tronkai várban váratlanul Luther Mártonnal találja szemben magát. Luther, akit Kolhaas mesterként tisztelt, végül ráveszi a lócsiszárt, hogy vesse alá magát a választófejedelem és a császár igazságszolgáltatásának: így kerül végül bitófára.
Kolhaas Mihály története és az 55. jubileumát ünneplő Komáromi Jókai Színház között erős párhuzam vonható. A színház ezalatt a több mint félszáz év alatt éppúgy küzdött, küszködött a hatalommal, harcolt a tisztességes életben maradásért, de időről időre, újabb és újabb módszerekkel a víz alá nyomták.
Ezért is választottuk Sütő Andrásnak ezt a drámáját. - aki egyébként is emblematikus figurája a határontúli magyar irodalomnak, színháznak.